A szemet érintő gombás fertőzések

Kedves Olvasók!

Úgy vélem, hogy az aflatoxinokkal kapcsolatban nagyon széles körű tájékoztatást írtam a korábbi bejegyzéseimben. Most egy kicsit a klinikai vonatkozásról írnék.

Napjainkban az Aspergillus fajok egyre gyakrabban okoznak opportunista mikózisokat immunszuppresszált betegekben. Ennek fő okai a modern immunoszupresszáns terápiák terjedése, és a szervátültetések növekvő száma évről-évre (Cohen és mtsi 1993). Az Aspergillus fajok által okozott humán betegségek három csoportba sorolhatók: allergiás aszpergillózis, aszpergillóma és invazív aszpergillózis (Hogan és mtsi 1996). A fertőzés leggyakrabban a légzőszervrendszerben jelentkezik, de szemfertőzést (keratitisz) és fülfertőzést (otitisz) is okozhatnak. Leggyakrabban az A. fumigatus okoz megbetegedést, de más Aspergillus fajok, mint például A. flavus, A. terreus, és az A. niger fajkomplex tagjai is jelentősek, mint opportunista humán patogének (Latge, 1999). Nagyon fontos a klinikai Aspergillus izolátumok fajszintű meghatározása, mert a különböző fajok eltérő mértékben érzékenyek gombaellenes szerekre. A faj ismerete segíthet a megfelelő gombaellenes terápia kiválasztásában (Balajee és mtsi 2005).

Különféle mikroorganizmusok által okozott fertőzések érinthetik a szem bármelyik részét, de leggyakoribb a szaruhártya megbetegedése (Srinivasan és mtsi 1991). Keratitisznek a szaruhártya gyulladásos megebetegedését nevezzük. Nem ritka, hogy a fertőzés a szaruhártyán kívül kiterjed a szemhéjra, kötőhártyára, ínhártyára, könnyszervekre, a szemgolyó belső struktúráira vagy a szemüregre. A szem belsejében kialakuló, fertőző ágens okozta, általában gennyes gyulladás az endoftalmitisz. A megbetegedést a legkülönbözőbb mikrobák válthatják ki. A vírusok és baktériumok mellett különösen a trópusi-szubtrópusi országokban a gombák igen jelentős kórokozói a keratitisznek. Leggyakrabban Candida, Fusarium és Aspergillus fajok mutathatók ki. Ha a kornea fertőzését gombák okozzák, akkor mikotikus keratitiszről, vagy keratomikózisról beszélünk. 

Az Aspergillus fajok a leggyakoribb előidézői a gombák által okozott keratitisznek szubtrópusi illetve trópusi területeken. A fertőzés fő kockázati tényezője a növényi részek által okozott trauma a mezőgazdasági munka során. Ezért egy évek óta fennálló kölcsönös együttműködésnek köszönhetően számos Aspergillus izolátumot kaptunk egy indiai szemklinikáról (Aravind Eye Hospital, Coimbatore, Tamil Nadu, India). A szemklinikán kizárólag morfológiai alapon történő fajmeghatározást végeznek, de pusztán morfológiai karakterek alapján csak néhány faj esetén lehetséges a pontos meghatározás. Molekuláris módszerekkel a fajok azonosítása biztosabb. Nagyon fontos a klinikai Aspergillus izolátumok fajszintű meghatározása, mert a különböző fajok eltérő mértékben lehetnek érzékenyek gombaellenes szerekre. A faj ismerete segíthet a megfelelő gombaellenes terápia kiválasztásában. Az Aspergillus fajok elkülönítésére különböző módszerek léteznek, a β-tubulin vagy kalmodulin gének szekvenciái megfelelőnek bizonyultak a fajszintű elkülönítéshez. Az Aspergillus fajok közül főként az A. flavus, A. terreus, A. fumigatus és A. niger okoz keratitiszt. 

Munkánk során 2012-ben 52 Dél-Indiából származó keratitiszes esetekből izolált törzset vizsgáltunk. Indiában előzetes morfológiai meghatározást végeztek, mely alapján az összes izolátumot az A. flavus fajba sorolták.  A molekuláris fajazonosítás eredményeként a legtöbb azonosított izolátum, 46 (88,5%) az A. flavus fajba, 4 (7,7%) az A. tamarii fajba, míg 1-1 izolátum (1,9-1,9%) az A. terreus és A. pseudotamarii fajba tartozik. Utóbbi aflatoxinogén fajt elsőként azonosítottuk emberi fertőzésből.

2014-ben az Indiában morfológiai alapon meghatározott 5 A. terreus, 5 A. fumigatus, 5 A. tamarii és 25 A. flavus és egy azonosítatlan Aspergillus izolátumot vizsgáltunk. A molekuláris fajazonosítást követően az alábbi fajeloszlást kaptuk: 4 A. terreus, 1 A. melleus, 5 A. fumigatus, 6 A. tamarii, 24 izolátum az A. flavus és 1 az A. quadrolineatus fajba tartozott. A fajazonosításhoz a szekvenciákat a Bioedit program segítségével elemeztük, a szekvenciák illesztéséhez a Mega6 programot használtuk.

A következő bejegyzésemben a lehetséges terápiáról, illetve az általunk végzett tesztekről fogok beszámolót írni.