Aflatoxinok

Az Aspergillus nemzetségbe tartozó fajok több szempontból is lényegesek lehetnek:

• Először is számos ipari felhasználás szempontjából jelentős fajjal rendelkezik. Alkalmazzák az élelmiszer iparban citromsav gyártására, a fermentációs iparban pl.: szójaszósz előállítására, valamint a gyógyszeriparban lovasztatin gyártására.
• Emellett opportunista humán patogén szervezetek.
• Mezőgazdaságban igen nagymértékű hozamveszteségeket okozhatnak, ugyanis komoly szántóföldi és raktári penészek.
• Mindezek mellett számos mikotoxin termelő faj is tartozik a nemzetségbe.

Ebben a bejegyzésben az Aspergillus nemzetségbe tartozó gombák mikotoxin termelő képességéről írok, ezen belül is z aflatoxin termelőkről.

A mikotoxinok a fonalas gombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek egyaránt károsak lehetnek az emberekre és az állatokra nézve is.

Az aflatoxinok az Aspergillus fajok által termelt egyik legjelentősebb toxin. A dekaketidek csoportjába sorolható, szerkezetileg szubsztituált kumarinszármazékok. UV fény alatt mutatott zöld- ill. kék fluoreszcenciájuk alapján megkülönböztetünk G- ill. B-típusú aflatoxinokat.

A termelő fajokat gyakran azonosítják földimogyorón, dión, gyapoton, rizsen, fűszerekben és gabonafélékben (kukorica, búza, rozs, árpa). 

Ha aflatoxinnal fertőzött takarmány kerül a szarvasmarha szervezetébe, az aflatoxin egy metabolizált formája, az aflatoxi M1 mutatható ki a tejből, és az abból készült tejtermékekben, sőt még a húsban is.

Az aflatoxin termelő, mintegy 20 faj, az Aspergillus nemzetség Flavi, Ochraceorosei és Nidulantes szekcióiba sorolhatók. Az alábbi táblázatban fetüntettem a termelő fajokat és a termelt aflatoxinokat.

Termelő fajok	Előfordulás	termelt toxin
Aspergillus section Flavi
A. arachidicola	Argentina, Brazil	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. bombycis	Japan, Indonesia, Brazil	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. flavus	Worldwide	Aflatoxin B1 & B2
A. minisclerotigenes	Argentina, USA, Australia, Nigeria, Portugal, Benin, Argentina, Morocco, Algeria	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. nomius	USA, Japan, Thailand, India, Brazil, Hungary, Serbia	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. novoparasiticus	Colombia, Brazil	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. parasiticus	USA, Japan, Australia, Brazil, India, South America, Uganda, Portugal, Italy, Serbia	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. parvisclerotigenus	Nigeria	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. pseudocaelatus	Argentina	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. pseudonomius	USA	Aflatoxin B1
A. pseudotamarii	Japan, Argentina, India, Brazil	Aflatoxin B1
A. togoensis	Central Africa	Aflatoxin B1
A. transmontanensis	Portugal	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. mottae	Portugal	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
A. sergii	Portugal	Aflatoxin B1, B2 & G1, G2
Aspergillus section Ochraceorosei
A. ochraceoroseus	Ivory Coast	AflatoxinsB1 & B2
A. rambellii	Ivory Coast	Aflatoxin B1 & B2
Aspergillus section Nidulantes
A.      astellatus (=Emericella astellata)	Ecuador	Aflatoxin B1
A.      olivicola (=Emericella olivicola)	Italy	Aflatoxin B1
A.      venezuelensis (=Emericella venezuelensis)	Venezuela	Aflatoxin B1

Az aflatoxinokat a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC- International Agency for Research on Cancer) az erős rákkeltő hatásuk miatt a rákkeltő vegyületek 1. csoportjába sorolta.

Az aflatoxinok májkárosító hatású vegyületek. Akut esetben toxikus hepatitiszt, míg krónikus esetben májcirrózist, májrákot idézhetnek elő. 

Az aflatoxinok legveszélyesebb, kis dózisokhoz kötött hatása génkárosító és rákkeltő. In vitro emberi sejtekben az aflatoxinok (főként a B1)  klasztogének és mutagének, kovalensen kötődnek a DNS-hez (IARC, 1993; Mace és mtsai, 1997). Géntoxikus hatásukat élelmiszerekben a szokásos csírátlanító (dekontamináló, sterilizáló) kezelések után is megőrzik (Hoogenboom és mtsai, 2001). Metabolizációjuk  során az aflatoxinokból reaktív, epoxi vegyületek keletkeznek, amelyek ún. végső  karcinogének (rákkeltők); elsősorban ezek felelősek májrákot okozó hatásukért (IARC, 1993, Smela és mtsai, 2002). 

Eddig hazánkban főként importált termékek esetén fordult elő aflatoxin szennyezettség. Így pl.: brazil dió, pisztácia, földimogyoró esetében. A 2004-ben kirobbant "paprika botrányt" is aflatoxinnal szennyezett import paprika hazai paprikába történő bekeverése idézte elő.

Röviden ismertettem eddig az aflatoxinok előfordulását, a termelő fajokat, a káros hatásokat, előfordulásukat.  A következő bejegyzésben a hazai mezőgazdasági termékek aflatoxin szennyezettségéről írok majd, illetve néhány toxinmentesítési eljárást mutatok majd be.