Februári tevékenységem

Az első bejegyzésemben röviden összegeztem, hogy mivel is foglalkozom a PhD munkám során. Most szeretnék pontosabb képet adni az Aspergillus nemzetségről (szó szerint J )

Először is ezen a sematikus ábrán látható az Aspergillusokra jellemző konídiumszerkezet.

Valamint egy fénymikroszkóppal készített kép, szintén a konídiumszerkezetről.

Az Aspergillus fajok elkülönítésére különböző módszerek léteznek, de pusztán morfológiai karakterek alapján a pontos meghatározásuk csak néhány faj esetén lehetséges. Molekuláris módszerekkel a fajok meghatározása biztosabb.

Ehhez először is néhány szóban bemutatnám a polimeráz láncreakciót (PCR), amely ma a legelterjedtebb módszer a fajok azonosításában. A PCR lényege, hogy egy fajspecifikus DNS szakaszt a megfelelő körülmények és indítószekvenciák (primer) segítségével nagy mennyiségben fel lehet szaporítani. Az Aspergillus fajok esetén a β-tubulin vagy kalmodulin gének szekvenciái megfelelőnek bizonyultak a fajszintű elkülönítéshez.

Mindez számunkra azért nagyon fontos, mert az indiai szemklinikáról érkezett mintákat előzetes morfológiai jellemzők alapján már megpróbálták azonosítani. Az izolátumok molekuláris azonosítását viszont mi végezzük el. A korábban A. flavus-ként érkezett 52 izolátumból a kalmodulin gén egy szakaszának amplifikálása és szekvencia analízise révén elvégezett fajazonosítást eredményeként a legtöbb azonosított izolátum az A. flavus fajba tartozott, míg három az A. tamarii és egy az A. pseudotamarii fajba volt sorolható.

Ismételten érkezett előzetes morfológiai azonosítást követően 25 A. flavus-ként, valamint 5-5 A. tamarii-ként, A. terreus-ként és A. fumigatus-ként azonosított izolátum. Ezen izolátumok molekuláris azonosítását fogom a közeljövőben elvégezeni. Ennek lépéseit a következő blogbejegyzésben fogom részletezni.