AFLATOXINOK 2.
Korábbi bejegyzésemben röviden ismertettem az aflatoxinok
előfordulását, a termelő fajokat, a káros hatásukat, valamint előfordulásukat
különböző mezőgazdasági termékekben.
Mostani bejegyzésemben a hazai mezőgazdasági termékek
aflatoxin szennyezettségéről írok majd.
Az
aflatoxin termelés kedvező környezeti feltétele a nedvesség és a magas
hőmérséklet. Ezért az A. flavus melegebb,
trópusi és szubtrópusi területeken képes aflatoxinokat előállítani.
Következtetésképpen, a közép-európai országokban (Olaszország, Szerbia,
Szlovénia, Horvátország, Románia, Ukrajna), melyek a mérsékelt éghajlati övben
helyezkednek el, a mezőgazdasági termékek aflatoxin -szennyezettsége eddig nem
jelent ett komoly egészségügyi kockázatot.
Azonban
a globális felmelegedés által okozott klímaváltozás jelentős változásokat
idézett elő. Az utóbbi időben több tanulmány is foglalkozott az éghajlatváltozás
hatására megjelenő aflatoxin termelő gombákkal és az aflatoxinok
élelmiszerekben történő előfordulásával.
Létezik egy az EU tagországokban működő, az
élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer (RASFF,
Rapid Alert System for Food and Feed). A tagállamok haladéktalanul jelentik a
Bizottságnak a sürgősségi riasztórendszeren keresztül az élelmiszerekből és
takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül érintő
veszélyt. A rendszer kiterjed a tagállamokra, a Bizottságra és a Hatóságra. A
RASFF rendszerében a beérkező bejelentések, az élelmiszer-biztonsági kockázat
mértéke alapján több kategóriába sorolhatók.
Ezen jelzőrendszeren keresztül az utóbbi közel 10 évben
számos riasztás érkezett közép-európai országokból. Így Horvátországban aflatoxin termelőket azonosítottak kukoricán
(Kosalec & Pepeljnjak 2005, Halt és mtsi. 2004). Észak-Olaszországban aflatoxin termelő A. flavus-t és EU határérték feletti aflatoxin
kontaminációt detektáltak kukoricán (Giorni és mtsi. 2007). Szlovéniában és Szerbiában EU limit
feletti aflatoxin M1 szintet mértek tejben (Torkar & Vengust 2007, Polovinski-Horvatovic
és mtsi. 2009). Romániában míg 1997-ben
minden vizsgált kukoricaminta aflatoxin-mentes volt (Curtui és mtsi. 1998),
viszont 2002-2004 között a vizsgált tételek 30%-ában delektáltak aflatoxinokat,
20%-ukban a határérték felett (Tabuc és mtsi. 2009).
Mikotxin termelő gombák hazai gabonatermő
területeken történő megjelenését, illetve a gabonafélék mikotoxin
szennyezettségét évek óta nyomon követjük (Tóth és mtsi 2012, 2013; Dobolyi és
mtsi 2014).
A vizsgálatok alapján elmondható,
hogy a 2010-es évi hűvös, csapadékos nyár inkább a Penicillium fajoknak
kedvezett. Viszont a szárazabb, melegebb 2011 és 2012-es nyáron már egyre
nagyobb számban fordultak elő potenciálisan aflatoxin termelő Aspergillusok is.
Emellett számos esetben a gabonamintákban is kimutatható volt az aflatoxin B1
jelenléte. Néhány esetben az EU határérték feletti aflatoxin B1 szint is
detektálható volt.
Mivel a mostani bejegyzésem egy
kissé hosszúra sikerült, ezért a toxinmentesítési technikákról a következő
bejegyzésben írok majd.
