Mikotoxinokról általában

Az előző bejegyzésekben már sokat írtam az aflatoxinokról, melyek az Aspergillus nemzetségbe tartozó fonalas gombák közül néhány képes előállítani. Viszont az aflatoxinokon kívül számos más jelentős mikotoxin létezik. Ebben a bejegyzésben a mikotoxin-termelésről, a mikotoxikológia létrejöttéről lesz szó.

A gombák különböző módon károsíthatják az embert illetve az állatokat: 

Okozhatnak különböző mikózisokat, mikotoxikózisokat, micetizmusokat.

lDefiníció: fonalasgombák általában másodlagos anyagcsere-termékei, melyek az embert és/vagy az állatokat valamilyen módon károsítják .

lJelentőség: az ember és háziállatai táplálékát, illetve környezetét szennyezhetik, különböző kórképeket válthatnak ki.

Itt tisztáznám a másodlagos metabolitok fogalmát is:

Nem elengedhetetlenül szükségesek a sejt életben maradásához, ellentétben az elsődleges anyagcseretermékekkel . Nem fordulnak elő minden élőlényben, csak néhány faj termel egy adott vegyületet. Általában kis méretűek és a sejt életének csak egy adott szakaszában termelődnek. Szerepük többnyire ismeretlen.

Ezzel szemben az elsődleges metabolitok: 

lA normális növekedéshez, reprodukcióhoz, fejlődéshez szükségesek, általában a log fázisban termelődnek . Szigorúan szabályozott termelődésük.Tudjuk, mi mire való.

A mikotoxinok több, különböző módon is bejuthatnak a szervezetbe.

lKözvetlen szennyezésként (szennyezett növény fogyasztása révén, pl. liszt)

lKözvetve (mikotoxinnal szennyezett takarmányt fogyasztó állatokból származó élelmiszerek révén; pl. sertés vese)

lÉlelmiszeriparban alkalmazott mikotoxin termelő gombák okozta szennyezés révén (pl. fermentált szalámi, szójaszósz)

lGombaspórák belégzése (ochratoxinok, makrociklikus trichotecének)

lGombafertőzés hatására a szervezetben is termelődhet (ochratoxinok, fumonizinek, gliotoxin, oxálsav)

Néhány mikotoxin hatásmódja látható ezen az ábrán.

Mikotoxikológia

A mikotoxinokkal foglalkozó tudományág az 1960-as években jött létre. Ekkor ugyanis egy rejtélyes betegség pusztított a pulykák körében Angliában, mely több mint 100.000 pulyka elhullását okozta. A vizsgálatok során májkárosodást mutattak ki az állatokban. A betegséggel a takarmányba kevert toxinnal szennyezett földimogyorót hozták összefüggésbe. A tápból egy fonalasgombát is izoláltak, melyet Aspergillus flavus-ként azonosítottak. A toxikus anyagot, utalva a termelő gombára, aflatoxinnak nevezték el. 

Végezetül egy képet választottam, amelyre összegyűjtöttem néhány olyan élelmiszert, melyek tartalmazhatnak mikotoxinokat. Tehát nem törvényszerű, de előfordulhat mikotoxin szennyezés számos fermentált-, húsipari-, tejipari élelmiszerben, importált termékekben, valamint hazai mezőgazdasági termékekben is.